Видео

Feliratkozik a csatornára és aktiválja az értesítéseket. Ezt bármelyik videó alatt megteheti.

Majd mutatni fogom.

Remélem belátja, hogy ennyi információ ismeretében csak tippelni tudok. 🙂 Mindenekelőtt a fajta kiválasztását gondolnám át. Bizonyos fajták kényesek külső behatásokra (talaj, környezet, stb). A bokorbab pl jellemzően szívósabb, mint a futóbab, kevésbé érzékeny az aszályra és a légköri szárazságra. Másodsorban a talaj, a környezet és a nedvesség is lehet az oka. Ha nagyon száraz a levegő, a bab ledobja a virágait. Egy kis árnyékolással vagy esti helyett hajnali/reggeli öntözéssel ezt lehet mérsékelni. Más növényekkel is árnyékolhat kicsit, pl egy sor bab egy sor kukorica. Én ezeket az okokat vélem lehetségesnek.

Igen, nem szelektív hatású. Minden lárva ellen alkalmas.

Nem. Sem kapálva, sem permetezve, sem feltöltve, sem gyomlálva, sem táplálva, sem öntözve nem volt.

@@Kisvakondkert köszönöm a választ.Jövőre én is megpróbálom így.

kisvakondwebshop.hu kisvakondwebshop.ro

Teljesen mindegy. Ne legyen mini napelemes. Ne legyen nagyfrekvenciást és ami a legfontosabb: naponta legyen minimum 1 alkalommal elköltöztetve.

Ezt a videót még 2021-ben készítettem. 🙂 Nos azok az információk, melyek az interneten keringenek, miszerint sárgadinnye íze van, számomra hamisnak bizonyultak. Inkább azt tapasztaltam az elmúlt években, hogy friss, zsenge uborka íze van. Ha már 40cm, akkor lényegében fogyasztható.

Egyetértek. Valóban összetett. Mindazonáltal továbbra is vitatom azt, hogy ökológikus-e. Szerintem nem. Remélem nem bánja, ha én így vélekedem és ennek hangot is adok. Nevezzük kíméletes kertészkedésnek, vagy hasonlónak. Erre rábólintok. Az szintén zavar továbbra is, hogy az intézmény, aki hírdeti "Ökológiai Intezet". Ha "Kíméletesebb Kertészkedési Módok Intézet" lenne a neve, ez sem zavarna. De ebbena formában engem személy szerint zavar.

Mindketten pontosan tudjuk, hogy ez a hozzászólás azért lett megírva, hogy támadjon minden olyan véleményt és gondolatot, ami dogmatikusan elfogadott elvek ellen születik. Nem olvastam benne arról, amiről beszéltem: a fenntarthatóságról, a külső anyagokról. Lényegében csak egy kötekedő sárdobálás, amiben egyetlen konstruktív gondolat vagy vitaképes ellenérv nem szerepelt. De ettől eltekintve válaszolok rá, bár tudom, hogy fölösleges. 1. Ha egy területet szeretnénk újra élővé tenni, ez mindenképp anyag és energia befektetéssel jár. Jelen esetben rotálással és fűnyírással. Persze ezt kézi munkával is el lehet érni, így ezt mindenki eldönti. Én nem állítom magamról, hogy a munkafolyamat során a leginkább környezetkímélőbb megoldást választottam. Nincs ilyen állításom, szemben a mélymulcs hírdetőivel. Ugyanakkor tegyük mérlegre a rotokapám és a fűnyíróm éves anyag és energia felhasználását és másik oldalra a traktor és más munkagépek (szántás, tárcsázás, gyomírtás, aratás, bálázás) éves energia felhasználását, melyek a mélymulcs alapanyagait termelik meg. Alázattal kézdezem: melyik jár kevesebb negatív hatással? 2. A biológiai bomlás során gázok keletkeznek. Nem lehet másképp. Ha én vagy ön letesszük a kanalat, akkor ez vár a miránk is. Amennyiben ön ezt képes cáfolni, úgy tegye meg. Ha nem, úgy egyszerű kötekedésnek vélem a sorait, hiszen azt is minden bizonnyal tudja, hogy ha nem vágnám le és tenném zsákba, akkor is elbomlana mindaz és ugyanúgy kihatna a környezete, mégpedig az anyagmegmaradás törvénye alapján éppen olyan mértékben. 3. Azt írja: nem találtál fel semmit. Kérem legyen kedves megmondani, hogy ki állította, hogy feltaláltam valamit? Kérem írja meg: pontosan ki és mikor állított ilyet, hogy önnek ezt cáfolnia kell itt rövid írásában.

Persze. Én is zömében feketébe teszem. A lényeg, hogy kevés levegőt kapjon és bomlásnak (bakteriális rothadás) induljon.

Mindkettő ugyanazt tudja, de az egyik gyorsan a másik lassan lesz elérhető a növénynek. A dolomitban a magnézium kötött. Savak szabadítják fel, pl savas PH-jú eső, növényi bomlásból származó savak (humin- és fulvosav), stb. Tehát nem gyors folyamat, inkább állandó és lassú. A keserűsó azonnal felvehető. Olyankor érdemes alkalmazni, ha enyhe idő után beüt a kánikula, vagy meleg idő után beüt a lehűlés. Öntözve használom mindkettőt. Dolomitból egy marék a 10 literes kannába, keserüsóból kb 2 evőkanál. Hogy mikor melyiket, az az időjárás függvénye.

@@Kisvakondkert Nagyon köszönöm!

Nem volt lezárva, tehát volt benne sok levegő.

Sajnos a csapdázáson kívül nem ismerek más megoldást.

macska :) a miénk még patkányt is írt

@@agnesselmeci262 a miénk is fogja de 1 nem győzi

Sajnos ez nem.így van. Lehet valótlant állítani, de ettől még nem valós.

@@ispapp a mélmulcs teljesen más, mint amit itt láttunk. A frissen az állatok alól kihordott fekália, vizelet és szalma keveréke. Az állat ezt összedolgozza álló helyben az istállóban és ez kerül hatvan cm magasan a talajra rakva. Alatta egy réteg szalma.

Próbálja ki, tapasztaljon. Nem kerül semmibe. Ha nincs igazam, térjen vissza és írja meg. Nyitott vagyok. A bomlás gyorsabb ha oxigén van.

@@robertreszler8230 homokos talajt is szerves anyaggal lehet javítani. Ami még jó bele az az alginit, de azt messziről kell vitetni...

@@robertreszler8230 homokos talajt is szerves anyaggal lehet javítani. Ami még jó bele az az alginit, de azt messziről kell vitetni...

Sajnos jómagam azt, ami ír tévedésnek tartom. A valós tapasztalat nem igazolja számomra a dogmatikusan ismételt "igazságot". Szerintem éppen az a "méltó", hogy teszteljük le és elemezzük az eredményeket. De persze lehet vakon hinni és elhinni is. 🙂 Részemről ez teljesen elfogadató. De tippem is van: próbálja ki. Ha bármi nem úgy működik, ahogy mutattam (ha követi lépésröl lépésre), mutassa meg, cáfoljon meg. Nyitott vagyok. Lényegében azt cáfolná meg, amit a valós tapasztalat mutat.

Én értem, hogy látott valamit. Ugyanaklor felszólítanám, hogy próbálja ki (módosítás nélkül) amit mutattam. Ha van saját tapasztalata, akkor a véleménye számít. Alkosson véleményt tapasztalat alapján. Utánna jöhet a komment. 🙂 Az angol kertészt pedig hagyja a brit tudósokra. Majd ők kutatják.

Csodás! Fektétlen kipróbálom. Két éve a kétoldali szomszédtól megkapjuk a füvet és azzal mulcsolunk, még a pipiknek is jó alomnak. Tapasztalatom szerint nagyon jót tett a levágott fű szétszórása mindenhol, de ez így nagyon hatékony. Valóban nehézkes a komposzt(bár a konyhai maradékkal csak jó fenntartani). Köszönjük ezt az értékes ötletet (titkot😄) is.❤

​​@@Kisvakondkertén eddig nem csináltam ilyen kísérletet, de itthon mi az ásásmentes kertészkedést műveljük. Viszont az ősszel előkészülök brit tudósnak és elvégzem ezt a kísérletet itthon is. A tavaszi szezon után jelentkezem a saját tapasztalattal! 😊 Egyébként nálunk az ásásmentesség nagyon bejött, ha ezt elfogadja saját tapasztalatnak. Kicsit támadásnak érzem a választ, nem fotelhuszár vagyok, hogy bármit odabüffentsek a videók alá.

@@lenameszaros Ez az, amire mindenkit buzdítok: kísérletezés, tapasztalatszerzés. Szuper! Érdeklődéssel várok minden tapasztalatot, mert így lehet egyről a kettőre jutni! Így van értelme a dolgoknak!

Köszönöm szépen ezt a tanulságos videót! Kipŕóbálom.

Nem. A mélymulcs sok-sok köbméter anyag. A szomszéd szalmája alkalmi volt és kis mennyiség. Ráadásul ma sima házi szénát használtam. De persze ezt ön is tudja, csak bántja az, hogy amit mutattam az nem egyezik azzal, ami önben a külső behatások miatt kialakult. Ez flusztrációt okoz, minek okán "támadást" próbál intézni, hogy a saját elfogadott elméletét alátámassza.

@@Kisvakondkert Légy szíves ne magyarázd meg, hogy mit érzek! Én pontosan az az ember vagyok, aki vidéken nőtt fel és világosan látja a mélymulcs életszerűtlenségét. Gyulai Iván is állati trágyával kevert szalmával fedi a talajt. Egyikből sem áll rendelkezésre helyben ma már akkora mennyiség, hogy 50 cm vastag takarót lehessen készíteni belőle. Az állati trágya pedig eleve garanciát jelent a rekord mennyiségű és minőségű termésre. A nagy szüleim tartottak állatokat, tömény trágyába ültették a palántát és 30 dkg-os paprikákat hordtak a piacra. Nem takarták a földet semmivel. Ennek ellenére azt mondom, hogy itt is egy mélymulcsos takarás készült el.

@@Kisvakondkert ne magyarázd el, hogy mit gondolok, mert én életszerűtlennek tartom a mélymulcsos gazdálkodást! rengeteget írtam, de törölte a youtube. így nem lehet értelmesen vitázni.

@@arnoldk9252 Ön úgy fogalmaz meg minden állítást, mintha én valaha tagadtam volna azokat. Ön önmagával vitázik, nem velem. Nem tudom milyen regényeket fogalmazott meg, de például az utolsó mondatában ami megjelenik azt írja, hogy ön életszerűnek találja a mélymulcsot. Mindezt úgy, mintha én azt állítanám, hogy nem életszerű. Ön legyártja a saját gondolataiban azokat az állításokat, amelyekről vitatkozni szeretne, nem véve tudomást arról, hogy azok nem az én állításaim.

@@Kisvakondkert életszerűTLEN

kisvakondwebshop.hu/product/worm-cleaner-talajfertotlenito-100ml/

Igen, lehet.

Tavaly nagyon berágtam a csigabogyóra. Volt egy feketerigó pár az udvaron, ami a fészer teteje alá rakott fészket. Amikor kertészkedtem, mindíg ott őgyelgett, várta hátha neki is leesik egy-két giliszta. A tojásai is kikeltek, még az udvar végéről is lehetett hallani a fiókákat. A szomszéd kiszórt a kertbe egy félkilós zacsi kék csigabogyót. Ezek a bogyók metaldehidet tartalmaznak, ami egy olyan méreg, ami az állatoknál, még a kutyáknál, macskáknál is veseleállást és halált okoz. Ami a lényeg: a feketerigó megette a mérgezett csigát. Másnap megtaláltam szerencsétlent az udvaron a kút mellett. Persze ilyen esetben a fiókák is odavesznek. Ebbe is bele kellene gondolni néha. Egy mozdulattal kiírtott a szomszéd egy egész rigócsaládot, mégpedig néhány fej salátáért. Valyon mi ér többet: 10 fej saláta vagy 5-6 feketerigó? Érdemes belegondolni.

@@Kisvakondkert ez ugyanaz a szer lenne? Én úgy tudom ez nem káros másra, nem használok semmi vegyszert és tele a kertem madarakkal rigokkal stb….természetesen nem szeretnék ártani nekik…..fél kiló az rengeteg egyébként

@@Kisvakondkert ez a leírása:Használatra kész csigaölő szer közönséges házas és meztelen csigák házikertekben, veteményesben okozott kártétele ellen. A megfelelő összetétele, állaga miatt vonzó mindenféle csiga számára. A vas-pirifoszfát hatóanyag csökkenti a csigák nyálkakiválasztását, megakadályozza hogy a kártevők tovább táplálkozzanak, már egyetlen használat után. Fogyasztás után a csigák jellemzően a talajba bújnak így az elhullott állatok nem láthatók a kezelt területen. A hatóanyag a talajban természetesen előforduló foszfát és vasionokra bomlik, így biogazdálkodásban is használható, környezetbarát megoldás. A csigaölő készítmény jól ellenáll az időjárásnak, sokáig megőrzi a hatékonyságát. A piacon leggyakrabban előforduló csigaölőszerekkel ellentétben a készítmény szabadfogralmú irtószerként árusítható. Használata nem veszélyes kutyákra, macskákra, sünökre, minden háziállat mellett teljesen biztonságosan használható.

@@hungaricumbudapest Írja a tasakon a hatóanyagot.

@@Kisvakondkertazt ide beillesztettem tegnap de nem látom itt….mindjárt vissza teszem